Könyves gondolatok, olvasmányok és amik egyébként elgondolkodtatnak naponta...

Renáta W. Müller SZUBJEKTÍV könyves naplója

Renáta W. Müller SZUBJEKTÍV könyves naplója

És hol marad a hús?

2019. október 24. - Renáta W. Müller

Ez annyira megnevettetett, hogy egyszerűen nem tudom magamban tartani. Magyarok lévén, talán meg tudjátok érteni a mély empátiával vegyülő, görcsös röhögést, ami ki akart törni belőlem a minap egy svájci étteremben, amikor az alábbi jelenetnek voltam szem és fültanúja.

img_6883.JPG

Két szimpatikus, spanyolul beszélő hölgy - feltételezem, hogy dél-amerikaiak voltak -  FONDUE-t rendel az étteremben. Szeretem ezt a fajta vállalkozó szellemet, mert én is amondó vagyok, hogy bárhová utazunk is, mindig az adott ország specialitásait kóstoljuk meg. Merjünk kicsit kockáztatni. :) Nézetem szerint, kevés kiábrándítóbb dolog van annál, mint amikor például indiai turisták curry-rízst rendelnek egy étteremben. De vissza a mi szimpatikus dél-amerikai hölgyeinkhez; megkapják a Fondue-t, érdeklődve el is kezdik tunkolni bele a kenyérdarabkákat, és egy ideig úgy tűnik, minden a legnagyobb rendben. Aztán amikor feltűnik a pincér, az egyik hölgy odainti, és naiv mosollyal az arcán megkérdezi, hogy: "When do you bring the meat?" Na, erre már én is felkaptam a fejemet, és elkerekedett szemmel vizsgáltam a turistákat. Nem lehet, hogy mégiscsak magyarok ezek spanyolos akcentussal? A dejá vu érzése kerített hatalmába, ugyanis szóról-szóra ugyanezt a kérdést tette fel nekem minden magyar barát, családtag, akinek először volt része a svájci Fonue élvezetében. Mikor jön a hús? Tekintve, hogy a Fondue alapvetően olvasztott sajt, némi fehérborral, esetleg pezsgővel, sóval, borssal és még különféle, házanként változó titkos fűszerekkel ízesített svájci nemzeti étel, én már tudtam, vajmi kevés az esély rá, hogy a turista hölgy hús iránti igénye ki lesz elégítve. A pincér válasza ennek megfelelő volt: "No meat, madam. Only cheese. ONLY CHEESE."   

Itt teszem hozzá, olyan családban nőttem fel, ahol teljesen legális volt az előző napról megmaradt rántotthús reggelire. Így talán megértitek a mély empátiát, amit a dél-amerikai turista iránt éreztem ott, az étteremben.

Hogy a történet mégis happy enddel végződjön, elárulom, hogy mielőtt elhagytam a saját asztalomat, még egy pillantást vetettem a szomszédosra, és mosolyogva láttam az üres Fondue-s edény mellett a csinos szelet rántott húst sültkrumplival a hölgy tányérján. :D

A dolog tanulsága: akárhány összetevője van is az eredeti sajt Fondue-nek, a HÚS nincs köztük. 

A bejegyzés trackback címe:

https://renatawmullerszubjektiv.blog.hu/api/trackback/id/tr8515258784

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása