Könyves gondolatok, olvasmányok és amik egyébként elgondolkodtatnak naponta...

Renáta W. Müller SZUBJEKTÍV könyves naplója

Renáta W. Müller SZUBJEKTÍV könyves naplója

Névrokont olvastam

2020. március 07. - Renáta W. Müller

Jodi Ellen Malpas: The protector (A védelmező)

Ezt a könyvet nekem már csak  a címe miatt is el kellett olvasnom. Az ÉN VÉDELMEZŐM 2019-ben jelent meg, de megesküszöm bármire, hogy nem másoltam a címet Malpastól. Mikor rájöttem, hogy létezik már egy regény ezzel az elnevezéssel, túl késő volt, hogy a sajátomat megváltoztassam. De igazából nem is akartam, mert ennél a címnél alkalmasabbat nem találtam a saját sztorimhoz.51v-jfenwul.jpg

Hangoskönyvben hallgattam angol nyelven, (közben, amikor időm volt párhuzamosan olvastam a magyar fordítást) és azt kell mondjam, az eredeti sokkal élvezhetőbb, érzékibb, mint a fordítás. Ehhez lehet, hogy hozzásegített, hogy a Jake szemszögét felolvasó Owen MacMahon-nak olyan őrülten szexi a hangja, ráadásul az a kiejtés...,  esküszöm nektek, tócsává olvadtam minden alkalommal, amikor hallgattam. Hallgassatok bele a youtube-on, nem fogjátok megbánni! ;) Ezzel szemben viszont a Camille Logan nézőpontját olvasó hölgynek kis híján sikerült lerombolnia a teljes könyvet. Rettenetes volt. Lassú. Következetesen rossz helyen hangsúlyozott dolgokat. Unalmas és a hangja egy idősödő nőét juttatja az eszembe, a 25 éves modell csajszi helyett, akit a történet szerint meg kellett volna személyesítenie. Szóval ezt a részt meg inkább ne hallgassátok meg. Owen szerencsére mentette a helyzetet.

Kezdetben az volt az érzésem, hogy ez egy 5 csillagos könyv lesz, aztán ahogy haladt a történet, kissé elbizonytalanodtam. Néha (pláne Camille részeinél) túl édeskésnek találtam, és őszintén szólva, nekem a vége is túl rózsaszínre sikeredett. Viszont Jake önmarcangoló belső monológjai nagyon tetszettek. Igazából nagy meglepetések nem értek, mire a végére jutottam, így az 5 csillagból is lekopott egy kevés. Meglehet, az is befolyásolt, hogy az írónő előző könyve (A tiltott), amit nemrég olvastam, borzasztóan tetszett és sokkal jobban hatása alá vont, mint ez. 

A borító nagyon szép és ízléses. Tökéletesen kifejezi egyetlen képben a regény történetét.

Láttam, hogy készült ebből a regényből egy film is, de amikor végignéztem a trailert, azonnal eldőlt bennem, hogy nem fogom megnézni. A színészek - mind a női, de PLÁNE A FÉRFI - mérföldekre vannak attól a mentális képtől, ami kialakult bennem a két főszereplőről az olvasás során. Nem szeretném ledönteni a saját kis mesevilágomat, így maradok a privát kis agymozimnál. :)

4.5/5

A bejegyzés trackback címe:

https://renatawmullerszubjektiv.blog.hu/api/trackback/id/tr115509536

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása