nem egészen úgy alakult, ahogy reméltem. 
Kevés hálátlanabb feladat van könyves berkekben, mint egy világsikerű, bestseller író második regényének lenni. Mindenki ismer, és vagy azt várják, hogy múld felül önmagad, vagy a tenyerüket dörzsölik, hátha ezúttal elbuksz. Ha savanyú ugyanis a szőlő egyeseknek, ha nem, E L James első könyve több mint 125 millió példányszámban kelt el, és minimum 52 nyelvre lett lefordítva. A sorozatát pedig Hollywood megfilmesítette és óvatos becslések szerint is $570-t bevételt generált a készítőknek. Ezt csinálja utána valaki! Nem leszek álszent, nem mondom, hogy ez engem íróként hidegen hagy. Nem az a fajta szerző vagyok, aki csak magának ír és az alkotásait a fiókban dugdossa. Én is sikerre vágyom.
Szóvak itt van ez az elképesztő sikereket elért író, aki kijön egy második sztorival. Érzékeny dolog. Jobbra számítottam. A Mister egy szuperédes romantikus sztori, egy modern hamupipőke mese, sok szexszel megspékelve. Mert a kékvérű angol grófok a való életben nem illegális bevándorló, Albán takarítónőket vesznek feleségül. De ez a legkisebb problémám az egész dologban, hiszen a könyv szent territórium, pont az a jó benne, hogy az oldalain olyan dolgok is megtörténhetnek, amikről az életben csak álmodozunk. Ami viszont valóban nem tetszett, azok például az ilyen monológok: "Drága szerelmem. Én édes, drága Alessiám. Megyek, és megmentelek. Szeretlek." Erre még nekem is kigúvadt a szemem, pedig én bírom az ilyesmit. A fenébe is, hiszem magam is ebben a zsánerben próbálok alkotni, de ezt a fajta bosszantóan naiv, primitív megfogalmazást már az én gyomrom is kiveti. Kicsit olyan, mintha egy 18 éves, elsőkönyves szerző írta volna. Vagy csak a magyar fordító nyúlt ennyire mellé? Talán az eredetit kellett volna olvasnom!
Az is ritkán fordul elő velem, hogy a férfi főszereplő nem vált ki belőlem érzelmeket. Maximban nem találtam semmit, amit imádhattam vagy utálhattam volna. Semleges maradt mindvégig. Ez is ritka nálam, de a női főszereplő, Alessia szimpatikusabb volt, Igazi harcos, aki minden helyzetben feltalálja magát. A történet is elég átlagos. Kiszámítható, semmi csavar, semmmi olyan, amivel már ne találkoztam volna ezerszer is ebben a műfajban.
Ami voszont tetszett, azok a cornwalli jelenetetk voltak. Szemléletesen írja le az ídőjárást, az elemek tombolását. Telkesen magam előtt láttam a zord, őszies színteret. Cornwall egyébként is imádott könyves helyszínem. Én is elvittem már oda a saját karaktereimet, és ennek a csodahelynek a következő könyvemben is fontos szerep jut majd.
Szupernek tartom a könyvborítót is. Ötletes és nagyon hangulatos. A képet nézve, legszívesebben és is beburkolóznék a télikabátomba, felhajtanám a galléromat, vennék egy elvihetős kávét, és a délutánomat a Chelsea Rakparton tölteném sétálással és álmodozással.
